Közös örömünkre szolgál, hogy egy különleges, csak Nyíregyházára jellemző érték közfigyelmet és megbecsülést kapott. Nagy István agrárminiszter örömmel jelentette be közösségi oldalán, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján két új elemmel bővült a Magyar Értéktár, köztük az egyik a bokortanya! Ahogy a tárca vezetője posztjában fogalmazott: „ez az egyedülálló településszerkezet hazánkban csak Nyíregyháza környékén jellemző, amelyet a 18. század közepétől betelepített szlovák ajkú emberek (ahogy a Nyírségben nevezték őket, a tirpákok) hozták létre” – fogalmazott közösségi oldalán dr. Kovács Ferenc polgármester.

A városvezető bejegyzésében hozzátette: – Régi vágyam, hogy ez az érték országos figyelmet kapjon, nem tagadom, lobbiztunk is ezért. Ehhez az is kellett, hogy eleve bekerüljön javaslat alapján a Nyíregyházi Települési Értéktárba, majd a vármegyeibe, illetve jelentős szerepe van benne a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság tagjainak, akik szakértőkkel együtt szép, részletes anyagot készítettek róla. Köszönet érte mindenkinek, legyünk büszkék őseink hagyományaira, melyet a Városnapok és a Tirpák Fesztiválok alkalmával is megélünk! – zárta posztját a polgármester.

Kiemelkedő nemzeti érték

S mielőtt részleteznénk az érték leírását, idézzük még az agrártárca vezetőjét: – Úgy vélem, a hungarikumok azonosítható részei a magyar kulturális örökségnek, amelyek hozzájárulnak a nemzeti identitáshoz és a magyarokra jellemző értékek további megismeréséhez – írta Nagy István a közösségi oldalán. S hívjuk segítségül a hungarikum.kormany.hu oldalt, csak hogy méltóképpen elhelyezzük ezt az elismerést. A hungarikumok jelentik a „csúcsot”, s közvetlenül mellettük vannak a kiemelkedő nemzeti értékek. A honlap szerint ez „olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségû, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyûjteménye.

A javaslattétel alapjai

Az alábbiakban pedig szemezgetünk abból a javaslattételi adatlapban leírtakból, valamint az értéktárba való felvétel melletti indoklásából, mely alapján dönthetett a Hungarikum Bizottság. Az előkészítésben jeleskedő Bács­kainé dr. Pristyák Erika a téma szakértője, hiszen a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docense önéletrajza szerint az oktatás mellett szakmai-kutatási tevékenysége a kistérségek turizmusfejlesztésében való részvétel (Szatmár-Bereg, bokortanyák), az utóbbi időben a bokortanyákért folytatott közéleti tevékenysége az aktívabb. A témában könyvet is írt, előadásokat is tartott. (A fotóért pedig köszönet Csutkai Csabának.)

Csak Nyíregyháza környékén

A bokortanyák kialakulása kitüntetett helyet foglal el a magyarországi településrendszerben, hiszen a tanyabokor, bokortanya, szállás bokor egyedül Nyíregyháza környékén létező, országosan is egyedülálló, sajátságos településszerkezet, ezért kiemelt értéknek tekintjük. Ilyen településszerkezettel és tanyaszerkezettel ma már alig találkozunk, ez a nyíregyházi tirpákság egyik nagy kulturális öröksége.

Összefügg a város (újra)alapításával

Történeti szempontból a tanyabokrok és népességük elválaszthatatlanul Nyíregyházához kapcsolódik. Jellemzően a szántóföldek között álló apró házcsoportok, amelyeket a tirpákok betelepülésük után alakítottak ki. A bokor elnevezés a 19. század közepétől terjedt el. Először Sexty József, a város főmérnöke használta a bokorszállás nevet 1823-ban. A 18. század közepére a török hódoltság és a háborúk következtében – az elnéptelenedett Alföld egyéb területeihez hasonlóan – Nyíregyháza földesurai is újratelepítették a határt. Gróf Károlyi Ferenc, a település nyugati felének a birtokosa, a Békés vármegyebeli uradalmából tót ajkú, evangélikus vallású, kiváltságokkal rendelkező lakosokat telepített Nyíregyházára. A kedvező feltételek hatására 1753 őszén Szarvasról, Békéscsabáról, Mezőberényből, Tótkomlósról és Orosházáról mintegy 300 család költözött át, akikhez később a Felvidékről is csatlakoztak. A kétnyelvûség jelenléte (tó­tul=szlovákul és magyarul beszélés) váltakozó volt a tirpákság körében és történelmében. Az evangélikus vallásuk gyakorlásához önerőből építették fel 1786-ra az Evangélikus Nagytemplomot.

A tirpákságnak köszönhető

A bokortanyák egy sajátos szerkezet a magyar tanyarendszeren belül, a csoportos, bokros elrendeződés a jellemzője. A „tanyaközétől”, azaz a tanyaközponttól általában sugarasan kivezető dûlőutak mentén kialakított lakóházak és gazdasági épületek, már a kialakulásuk időszakában is több család, ismerős (10-12-15 család) telepedett le egy területre, őket és leszármazottaikat nevezzük tirpákoknak. Általában természetes mélyedés, azaz víz­nyerőhely köré települtek le (erre az állatok itatása és a vályogvetés miatt volt szükség), kettős szálláselv szerint mûködött kezdetben ez a térség is, a gazda háza bent volt Nyíregyházán, a cselédség lakott kint az állatokkal. Ez a szerkezet még napjainkban is jól látszik, például Rókabokor, Sulyánbokor, Tamásbokor esetében. Az 1753-54-es megtelepedéshez képest mintegy száz évvel később történt a tanyákra kiköltözés teljes egészében, 1863-ban (160 évvel ezelőtt) már öt tanyán iskolát, evangélikus iskolát is alapítottak, indítottak. Később a Klebelsberg tanyai iskolák is ezeket tekintették az alapvető iskolahálózat részének. Klebelsberg Kunó volt vallási és közoktatási miniszter 1932. szeptember 3-án látogatást tett a sulyánbokori és a tamásbokori iskolában. Az iskolaépületek még megtalálhatóak, különböző tulajdonokban, hasznosításban.

Kettős életmód

Nyíregyházán és környékén a „bokor” szó tanyát jelent. Míg az Alföldön szétszórt, egymástól eléggé elkülönült tanyaegységek találhatók, addig egy-egy bokor legalább 10–15, de gyakran 40–50 lakóházával, utcáival kis falura jellemző településformájával hívja fel magára a figyelmet. A tirpák lakosság életmódja a betelepüléstől kezdve kettős volt: tavasztól őszig a bokortanyákon, télen pedig a városban laktak. Kinn csak az állatokra felügyelő cselédek vagy családtagok maradhattak. Gazdálkodásukat kezdetben az állattartás jellemezte, s ezért a legeltetés idejére nyári szállásokat építettek. Az állattartás fellendülésével azonban szükségessé vált, hogy a jószágot télen is kint tartsák. Ez pedig szükségessé tette, hogy az ember is egész évben kint éljen.

Sajátos településtípus

E tanyatípus kialakulásának racionális okai voltak. Mivel Nyíregyháza nagy kiterjedésû határának megmûvelése napi ki- és hazajárással nem volt megoldható, egy sajátos településtípus alakult ki, a bokortanyák vagy tanyabokrok. Itt 10–15 lakóépület és a hozzátartozó gazdasági egységek egy tömböt alkotva települtek meg a nyíregyházi határban, körülöttük a megmûvelendő szántóföldekkel. A várost a bokortanyák egész sora fogta és fogja ma is körül. A bokor rendszerint első telepeséről kapta nevét, ezért beszélünk pl. Antal-, Benkő-, Vajda-, Tamás-, Verbőczi-, Sulyán-, Kazár-, Liskány-, Salamonbokorról. Ezeken a tanyákon kezdetben lakóházak nem, csak gazdasági épületek épülhettek, ahol a földeket megmûvelők és az állatokra felügyelők tartózkodtak ideiglenes jelleggel. Minden tirpák gazdának lakóházat kellett fenntartania Nyíregyházán is, ahonnan iskolába járathatta gyerekeit, vasárnap templomba mehetett. Ezért 1831-ben már rendeletet alkottak a városi lakosság szálláson tartózkodásáról, mivel az egész évben szálláson lakók a gyermekeiket iskolába és istentiszteletre nem járatták, s a lakók adót nem fizettek. Az első tanyasi iskolák csak 1865-től kezdődően épültek, de akkor sem minden tanyabokorban.

Tartják a hagyományokat

A bokortanyák közösségének hagyományait a Nyíregyháza környéki népesség a mai napig ápolja, fenntartja. Nyíregyháza város példamutatóan felvállalta turisztikai és helyi érték rendezvényeiben is a tirpák kifejezést. 2013 óta, minden szeptember közepén megtartják a Tirpák Fesztivált, mely egy rangos gasztronómiai rendezvény. A helyi identitástudathoz is jelentős mértékben hozzájárulnak a kísérőrendezvények is. A TDM turisztikai iroda rendszeresen kerékpártúrákat szervez a bokortanyák területére, általában évente kétszer, május 16., a Városnap körül és a Tirpák Fesztivál idején. A megyei közmûvelődési intézmények rendszeresen számos témában érintik a bokortanyák kérdéskörét. Kiemelkedő ebben a könyvtár eseményei és a Sóstói Múzeumfalu, ahol tirpák porta is található, emellett rendszeresen vannak a tanyák lakosságához kapcsolódó események, ezek közül az első kiemelkedő egyik rendezvény a tirpák lakodalmas teljes körû megrendezése. A levéltár is tartalmas szakmai összejöveteleket és rendezvényeket tart bokortanyák lakossága, iratanyagok tanulságai és más érintőleges témakörökben.

Forrás: www.nyiregyhaza.hu