A homoktövis Indiában chharma néven ismert cserje, amely vadon nő Lahaulban és Spitiben, valamint Kinnaur egyes részein, ismert immunitásnövelő és gyógyító tulajdonságairól.
A vadon termő bogyó új koronavírussal szembeni hatékonyságáról szóló beszámolókat követően a Himachal Pradesh tudósai támogatást kértek a Kormánytól a Himalája magas magasságú, hideg sivatagaiban növekvő bogyó vírusellenes aktivitásának tanulmányozására.
A homoktövis, helyileg chharma néven ismert, vad cserje, amely természetes módon nő Lahaulban és Spitiben, valamint Kinnaur egyes részein. Ismert immunitásnövelő és gyógyító tulajdonságairól - mondta Dr. Virendra Singh, a palampuri mezőgazdasági egyetem professzora és az indiai Seabuckthorn Association főtitkára.
A Korea Biomedical Review szerint a dél-koreai Ewha Womans Egyetem Orvosi Központ tudósai azt állították, hogy a homoktövis bogyó tejsavbaktériumai kontrollálhatják a koronavírus terjedését azáltal, hogy gátolják a purin aktiválódását, a vírus mutációjához szükséges energiaforrást .
Singh elmondta, hogy az elmúlt három évtizedben a növény gyümölcsolajáról és levélkivonatairól szóló, Finnországban, Oroszországban, Indiában és Kínában végzett számos tanulmány bebizonyította erős vírusellenes tulajdonságait. Himachal Pradesben, Ladakhban, Uttarakhandban, Sikkimben és Arunachal Pradeshben mintegy 15 200 hektár területet fed le az üzem, és mintegy 20 800 tonna bogyót terem.
„De a növényből ténylegesen csak 800 tonnát gyűjtenek az emberek, mivel ezekhez a távoli, vad cserjékhez nem könnyű hozzáférni. A központi és az állami kormányok a múltban elkötelezettséget mutattak ezen üzem lehetőségeinek kiaknázása és megélhetési lehetőségek előteremtése érdekében ezeken a területeken. 2007-ben az államoknak a Központ azt tanácsolta, hogy a kompenzációs erdősítési alap felhasználásával végezzék el a homoktövis hatalmas erdősítését, tavaly pedig az állami erdészeti minisztérium szakértőkkel és gazdálkodókkal folytatott konzultációt követően elkészítette a rendszer ütemtervét. Azonban még le kell szedni "- mondta.
A járvány új lehetőséget kínált, és az IIT Mandi, a CSK HP Mezőgazdasági Egyetem és öt másik kutatóintézet tudósai 7,5 milliót kértek az AYUSH uniós minisztériumától, hogy anti-Covid gyógyszert fejlesszenek ki a bogyóból.
